Szingap�r a Mal�j-f�lsziget d�li cs�csk�n�l fekv�, s�r�n lakott mini�llam, tr�pusi monszun �ghajlattal. A janu�ri k�z�ph�m�rs�klet 26 Celsius-fok, az �vi �tlagos csapad�kmennyis�g 2400 mm, amelynek legnagyobb r�sze november �s janu�r k�z�tt hullik (Magyarorsz�g ilyen jelleg� adatai: 11 Celsius-fok �s 500-800 mm). B�r Szingap�r alig 140 kilom�terre �szakra tal�lhat� az Egyenl�t�t�l, ezekben a napokban m�gis az ut�bbi 29 �v legsz�razabb id�szak�t �li �t. A csapad�khi�ny mell� rekordmeleg p�rosul, a jelenlegi h�m�rs�kleti- �s csapad�k�rt�kekhez hasonl�t utolj�ra 1976-ban m�rtek. Mindezek k�vetkezt�ben folyamatosan kell k�zdeni a mindenhol fellobban� boz�tt�zek ellen, amelyekb�l janu�r eleje �ta k�zel n�gysz�zat jelentett a Szingap�ri Polg�ri V�delem.

�sszehasonl�t�sk�nt: a tavalyi �v folyam�n �sszesen 500, m�g 2003-ban 355 t�zesetet regisztr�ltak. A szingap�ri Nemzeti K�rnyezetv�delmi Hivatal szerint a h�m�rs�klet janu�r 20-a �ta csaknem minden nap el�rte a 34 Celsius-fokot, febru�r 9-�n pedig 35,5 fokot m�rtek, ami az ut�bbi 15 �v legmelegebb napj�nak sz�m�t. A forr�s�g el�l a lakoss�g a l�gkondicion�lt helys�gekben keres mened�ket. A 4,2 milli�s v�ros�llam l�gkondicion�l� berendez�sek haszn�lat�ban a vil�gon az els�k k�z�tt van. A megn�vekedett energiaig�ny jelent�s neh�zs�geket okoz az energiaell�t�sban, amit egyel�re m�g tudnak kezelni.

Felh�ben a napf�nyes Kalifornia

Mik�zben az Egyenl�t� k�zel�ben a hosszantart� sz�razs�g, addig az Amerikai Egyes�lt �llamok nyugati partjain�l az �z�nv�zszer� es�z�sek okoznak jelent�s probl�m�t. Az �t�letid� eddig 20 hal�los �ldozatot k�vetelt Kaliforni�ban, kett�t Utah �s egyet Nevada �llamban. Az es�z�seket k�s�r�, 100 km/�r�t meghalad� ork�nerej� sz�l leszaggatta az elektromos vezet�keket, rengeteg balesetet �s k�zleked�si k�oszt okozott.

Ezen a t�len Los Angeles k�rzet�ben 560 mm csapad�k hullott, ami k�zel harmad�val magasabb az adott id�szak jellemz� �rt�k�n�l. Ha ez eg�sz �ves adatokat n�zz�k (a helyi meteorol�giai szolg�lat m�r�sei a j�lius 1-t�l j�nius 30-ig tart� id�szakra vonatkoznak), akkor Los Angelesben j�lius elseje �ta k�zel 800 mm es� hullott, ami k�zel k�tszerese az egy�bk�nt j�val csapad�kosabb Seattle-ben m�rt �rt�knek. Az igaz�n nedves id�szak febru�r elej�n kezd�d�tt, de a csapad�k legnagyobb r�sze az ut�bbi k�t h�tben esett. M�g szembet�n�bb az ut�bbi 5 nap statisztik�ja, amikor a belv�rosban 160-200 mm es� esett. A v�ros eg�sz eddigi t�rt�net�ben az ut�bbi f�l �v az �t�dik legcsapad�kosabb id�szaknak sz�m�t.

�nt�znek a sz�razs�g ellen Szingap�r k�rny�k�n

Az es�z�sek alaposan �t�ztatt�k a talaj fels� r�teg�t, aminek k�vetkezt�ben a hegyoldalakon s�r- �s talajfoly�sok keletkeztek. Egy ilyen s�rfoly�s a Los Angelest�l 110 kilom�terre fekv� La Conchita telep�l�sen 10 ember hal�l�t okozta �s 12-en elt�ntek. A domboldalr�l lez�dul� iszap 20 h�zat temetett maga al�. A t�rmel�kkel kevert s�r vastags�ga el�rte a 9 m�tert. A geol�gusok szerint a s�rfoly�s puszt�t�s�t feler�s�tette, hogy a hegyoldalakr�l kiirtott�k az erd�t, amely aljn�v�nyzet�vel egy�tt k�pes lett volna megk�tni a talajt, �s lass�tani a lez�dul� v�zmennyis�get.

Ventura megy�ben a ki�radt Santa Clara-foly� utakat mosott el, �s egy kisebb rep�l�teret is el�nt�tt. Jelent�s k�rok keletkeztek Orange megy�ben, valamint Glendale �s Pasadena ter�let�n is. A k�zeli hegyekben rekordm�ret� havaz�st regisztr�ltak, amely jelent�sen megn�velte a h�olvad�st k�vet� �rad�sok kock�zat�t.

Az anyagi k�r eddig meghaladja a 10 milli� doll�rt. Los Angeles polg�rmestere, James K. Hahn, valamint sz�mos telep�l�s �s t�bb megye is Kalifornia korm�nyz�j�hoz fordult, hogy k�rje az eln�kt�l: nyilv�n�ts�k az �llamot katasztr�fas�jtotta ter�lett�.